hu en

Heti háromszor egy órát sportolok.

2013.04.22 | Írta: Hagara-Nagy Nóra | Témakörök: sport, megoldás, stressz

Sportolással a testi és lelki egészségünkért

A mozgás öröme gyerekkorban természetes, majd idővel a mindennapi teendő mellé sokszor már nehezen illesztjük be a sportolást. Pedig számos előnye között olyanokat találni, mint az állóképesség és a kondíció erősítése, az önbizalom növelés, vagy éppen a stressz kezelés.

Hogyan hat a stresszre a mozgás?

Először is tudni kell, hogy miután az izomzat megmozgatása magasabb oxigénfelvételhez vezet, elérünk egy mellékhatáshoz, az oxidatív stresszhez, amely szabad-gyököket képez, savasodást és stressz hormonokat termel. Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért is egészséges megerőltetni magunkat, ha a testünk így reagál? Szerencsére a test képes magán segíteni. A mozgás során bekapcsol egy védelmi program, amely a mozgás által létrejött káros mellékhatásokat, köztük a stresszt is kivédi. Suresh Rattan, öregedési kutató, a dán Aarhus egyetem professzora kutatásai során kimutatta, hogy bizonyos proteinek előállításán alapszik a védekezési effekt: ezek a stressz ellen a test védőpajzsaként szolgálnak, és éppen, hogy javítják az egészséget.

Ez a védekezési mechanizmus a kőkorszaki embereknél vélhetően folyamatosan be volt kapcsolva. Viszont ma sokan munkájuk miatt egész nap ülnek, alig mozognak valamit, így ez az ősi védelmi programjuk kikapcsolt állapotban van. Eközben a modern kor civilizációs betegsége, a stressz erőteljesen jelen van. Bár maga a stressz nem okoz közvetlen halált, de stresszhullámról-stresszhullámra, a kora reggeltől késő estig izgalomban tartott szervezet fogékonyabb a betegségekre.

A kőkorszakban az emberek csak rövidtávon voltak a stressznek ennyire kitéve – mondjuk megriadtak egy tigristől -, ma pedig egész nap is kitarthat. Ha az energia nem szabadul fel – mint a kőkorszakiaknál a harc vagy a menekülés útján -, hanem bent reked a testben, akkor a biokémiai körfolyamat riadót fúj, de nem kap választ. Ennek következménye lehet a nem kontrollálható vércukorszint, magas vérnyomás, alvadékony vér, hanyatló szexuális élet és a gyenge immunrendszer. Ezekhez jönnek még az agyra mért hatások: a stressz az idegsejteket megöli, és az agy zsugorodásnak indul.

A stressz sokoldalú fizikai kihatásait mérni lehet, amely egységekben kifejezhetők (allostatic load). A szegény, alulképzett emberek több stresszt képesek elviselni, mint a gazdag és magasan képzettek. Az alvási folyamatok és az inaktivitás átlagosan magas allostatic load-ot képez. Ha a stressz – mint ahogy általában – nem elkerülhető, a legjobb megoldás ellene a mozgás. Azok a rágcsálók, amelyeknek van lehetőségük mókuskerékben futni, kevésbé hajlamosak a betegségekre, mint azon stresszben élő társaik, akiknek nincs lehetőségük a mozgásra. Képletesen ez azt jelenti az emberre nézve, hogy ha a testmozgás a velünk született válasz a fenyegetésekre és a megterhelésre, akkor a testi aktivitás természetes eszköz arra, hogy megelőzze a stressz kialakulását.

 A rendszeres mozgás tehát csökkenti a stressz okozta fizikai megterhelést, és ezáltal meghosszabbítja az életet. És ez mind a kövér, mind pedig a sovány emberekre igaz.

A Médiaunió Alapítvány 2012-ben „Sportolj heti 3-szor 1 órát” jelszóval  kampányt hirdetett, hogy segítsen az érdeklődőknek a sportot a mindennapok szerves részévé válni.

Elhatározás: Heti 3-szor 1 órát sportolok

Komment írása

Ehhez a bejegyzéshez még nincs hozzászólás. Legyél te az első!